C.12

2012. febr. 22. 19:05 - írta szabii.

Már válaszra nyitottam a számat, de valaki megakadályozott.

- Tina Holloway, te mit keresel idekint hajnali fél egykor? - hallottam a hátam mögül. Nem kellett hátrafordulnom ahhoz, hogy tudjam, lebuktam. - Ráadásul két idegen fiú társaságában!?

- Ők nem idegenek. - motyogtam és lassan megfordultam.

- Nem hallottam!

- Nem idegenek! - mondtam immár normál hangerőn. - Ismerem őket. Ő a bátyám. - mutattam az említettre. - Ő pedig - mutattam a másikra - a... egy barátom.

- Engem valahogy nem érdekel, hogy ki - kicsoda. Az jobban izgat, hogy már rég aludnia kéne!

- Elnézést kérek, többet nem fordul elő! - motyogtam.

- Azt ajánlom is! - szűrte ki fogai között a nevelő, majd a kapu felé mutatott, jelezve, hogy induljak el befelé. Gyorsan megöleltem a tesómat, majd őt is.

- Látlak még! - suttogta, mire elmosolyodtam és elengedtem. Megvárták, amíg a nevelőnő nyomában bebaktatok az épület bejáratáig. Mielőtt becsuktam magam mögött az ajtót, intettem egyet. Ők szélesen mosolyogva visszaintegettek, majd a szemükig felhúzták a pulcsijukon a cipzárt és elindultak a még mindig forgalmas utcán.

Kissé szomorú voltam, amiért ilyen kevés időnk volt, de a mosoly nem hervadt le az arcomról. Boldogan burkolóztam be a takarómba, ám aludni még mindig nem tudtam. Néhány perc múlva halk zenélést hallottam. Kipattantam az ágyból és keresni kezdtem a telefonomat.

1 új üzenet

Mikor megláttam a feladót, a mosoly az arcomon még nagyobb lett. Már ha ez lehetséges... Remegő ujjakkal rányomtam a megnyitásra és olvasni kezdtem.

Szóval, Rose Leanne? A válasz kötelező, tudom, hogy nem alszol!

És ha mégis?

Akkor valószínűleg alvajáró lettél.

Na jó, nem lettem. De mi van Roseal?

Ismerős a neve és ő maga is. Mondd, hogy ő az, aki a gyerekkori legjobb barátom volt! Öt éve folyamatosan kerestem mindenhol, de mintha a föld nyelte volna el..

De, ő az. Pont ma mesélte el, hogy mi történt. Tudtam, hogy nem felejtetted el!

Hogy felejtettem volna? Ő volt az, akivel megosztottam mindent. Neki mondtam el egyedül, hogy énekelni akarok és ő hitt bennem. Abban is nagy szerepe volt, hogy végül elindultam az X-faktorban, bár akkor már három éve nem hallottam róla. Megtartottam, amit akkor ígértem neki. Még mindig ő a legjobb barátom és örökre az is marad.

:)

Egy jóideig nem érkezett válasz. Már félálomban voltam, amikor a telefonom ismét zenélni kezdett. Kinyitottam a szemem és megnyitottam az üzenetet. Erőtlenül elmosolyodtam.

Találkoznom kell vele! Segítesz nekem?

Ez természetes. Bár azt nem tudom, hogy erre mikor lesz lehetőség.

Azt majd megoldjuk valahogy. El sem hiszem, hogy öt év után végre visszakaphatom..

Pedig barátkozz a gondolattal, mert vissza fogod. És lélekben készítsd fel magad arra, hogy egy tökéletesen fejreejtett példány fog belépni az életedbe.

:) Már alig várom. De azt hiszem, nekem mennem kell. Jó éjt :)

Neked is :)

Ja! És örülök, hogy találkozhattunk!

Énis! Nagyon :)

És igeeen! Sikerült mégegyet hoznom ^^ Remélem tetszik! ♥